hírek

Laboratóriumokban, kutatóintézetekben és ipari környezetben a magas hőmérsékletű fűtőberendezések elengedhetetlenek számos hőkezelési és anyagkutatási folyamathoz. A magas hőmérsékletű kemencék leggyakoribb típusai a laboratóriumi csőkemencék és a dobozkemencék. Ezek szerkezetükben, fűtési módszerükben, minta alkalmasságukban, hőmérséklet-szabályozásukban és alkalmazási területeikben egyértelműen különböznek egymástól. Ezen különbségek megértése megkönnyíti a megfelelő kemence kiválasztását az adott kísérleti igényekhez.

A magas hőmérsékletű laboratóriumi kemencékben elterjedt fűtőelemek közé tartoznak az ellenálláshuzal, a szilícium-karbid rudak és a molibdén-diszilicid rudak. Mindegyik típusnak eltérő a hőmérséklet-tűrése, ami közvetlenül befolyásolja a kemence biztonságát és élettartamát. A hosszú távú, stabil működés biztosítása érdekében az ajánlott folyamatos üzemi hőmérsékletet általában alacsonyabbra állítják be, mint az elem maximális hőmérsékletét, hogy elkerüljék a túlmelegedést és a korai öregedést. A kemence beépítésekor fontos, hogy a fűtőelem és a kemence specifikációi illeszkedjenek mind a szükséges maximális hőmérséklethez, mind a kísérlet tényleges hosszú távú üzemi hőmérsékletéhez.

Az anyagtudományi kutatásban és az ipari termelésben a laboratóriumok gyakran szembesülnek dilemmával: csőkemencét válasszunk a kiváló légkörvédelem és vákuumkörnyezet eléréséhez, vagy dobozkemencét a nagyméretű vagy nagy tételű minták szintereléséhez?

Az anyagtudomány területén egy kísérlet sikere nemcsak egyetlen berendezés teljesítményétől függ, hanem a teljes kísérleti folyamat kompatibilitásától és zökkenőmentességétől is. A 2000-ben alapított veterán márkaként a Shenyang Kejing megérti a tudományos kutatók nehézségeit: nemcsak berendezéseket, hanem a megfelelő megoldást is meg kell vásárolniuk.

A dobozkemence egy elterjedt ipari fűtőberendezés, amelyet jellemzően fémek, üveg és kerámia anyagok melegítésére használnak. A napi működés során ki kell számítani a dobozkemence energiafogyasztását az elektromos erőforrások ésszerű elosztása és a termelési költségek szabályozása érdekében. Ebben a cikkben bemutatjuk a dobozkemence energiafogyasztásának kiszámításához szükséges képleteket és módszereket, remélve, hogy hasznos útmutatást nyújtunk.

Sokan nehezen tudnak különbséget tenni a vibrációs csiszoló és a polírozógép között. Első pillantásra mindkettőt anyagok felületi textúrájának kezelésére használják, de valójában a kétféle berendezés alapvetően különbözik a működési elvben, a feldolgozási eredményekben és az alkalmazási forgatókönyvekben.

Mielőtt hivatalosan belekezdenénk ebbe a cikkbe, először röviden ismertessük, hogy mi is valójában a polírozógép. Egyszerűen fogalmazva, a polírozógép egy olyan berendezés, amelyet tárgyak felületeinek polírozására és helyreállítására használnak. Nagy sebességű forgó polírozó tárcsával van felszerelve, és kényelmes, valamint hatékony a használata. A nagy sebességű működési elv miatt azonban bizonyos biztonsági kockázatok merülnek fel működés közben. Ezért a berendezést kezelő személyzetnek szigorúan be kell tartania az alábbi biztonsági előírásokat a biztonságos működés biztosítása érdekében.

A laboratóriumi dobozkemencét elsősorban magas hőmérsékletű szinterezéshez, fémlágyításhoz, minőségellenőrzéshez és hasonló alkalmazásokhoz használják egyetemeken, kutatóintézetekben és ipari vállalatoknál. Alapelvük a hőtermelés, amelyet elektromos árammal, fűtőelemeken átvezetve végeznek, egyenletes, magas hőmérsékletű környezetet hoznak létre egy zárt, tűzálló anyagokkal bélelt kamrában, ezáltal kielégítve a különféle hőkezelési igényeket.

A tokos kemence, más néven dobozkemence vagy vákuumkemence, egy olyan fűtőberendezés, amelyet magas hőmérsékleten és nagy tisztaságú légköri körülmények között való működésre terveztek. Általában laboratóriumi környezetben használják minták előkezelésére, elemanalízisre és speciális anyagokkal végzett kísérletekre. Az ilyen típusú kemencét precíz hőmérséklet-szabályozás, állítható légkör, egyszerű kezelés és biztonságos használat jellemzi, így széles körben alkalmazható olyan területeken, mint az anyagtudomány, a kémia és az elektronika. Magas hőmérsékletű fűtőberendezésként a tokos kemencék jellemzően elérhetik az 1000 ℃ vagy akár az 1300 ℃ hőmérsékletet. Kompakt laboratóriumi tokos kemencénk azonban akár 1750 ℃ ​​hőmérsékletet is elérhet, kielégítve a magas olvadáspontú és nagy stabilitású anyagok kísérleti igényeit, és kritikus technikai támogatást nyújtva az anyagkutatáshoz és a mintafeldolgozáshoz.

A laboratóriumi magas hőmérsékletű szinterelő kemence egy sokoldalú, multifunkcionális ipari fűtőberendezés, amely ötvözi a dobozos kemencék nyitott kamrás szakaszos feldolgozásának előnyeit a csőkemencék atmoszférikusan szabályozott, lezárt csőképességeivel. Egy lezárt csőkamrát integrál a kemencébe, vagy külső csőkomponenseket csatlakoztat a fő dobozos kamrához.

Képzelje el, hogy belép egy nyüzsgő laborba, ahol minden másodperc számít, és a pontosság nem csupán cél – hanem az úttörő felfedezések mentőöve. Ismerkedjen meg a multifunkcionális kis vákuumos automata bevonógéppel: egy kompakt erőmű, amely fejlett vákuumtechnológiát kínál helytakarékos, modern laboratóriumok számára kialakított kialakításban. Ez nem a nagyapja bevonóberendezése; ez egy intelligens, automatizált megoldás, amely hibátlan vékonyrétegeket biztosít mindenhez, az akkumulátorelektródáktól az optikai lencsékig. Akár prototípusokat méretez fel, akár finomhangolja a kísérleteket, ez a laboratóriumi vákuumos bevonóberendezés megígéri, hogy magasabb szintre emeli az eredményeit. Merüljünk el a részletekben, és fedezzük fel, miért érdemel helyet ez a gép az asztalán.

A háromzónás magas hőmérsékletű csőkemence gázatmoszféra-szabályozásának és szelepműködtetésének szabványosított működésének elsajátítása nagyon fontos a berendezés biztonságának és a kísérlet megbízhatóságának biztosítása érdekében. Ebben a cikkben a berendezés jellemzőit összegzem, hogy bemutassam a főbb óvintézkedéseket.